Hangulatkeringő ii. rész - Hercegnő

A Házinyuszi folytatása, kizárólag 18 éven felülieknek

FIGYELEM!

A fejezetek nyers, nem korrektúrázott és szerkesztett részeket tartalmaznak, melyek a könyvkiadásig változni fognak!
A folyamatos javítások idejét a fejezetnél látható módosítás dátumánál követni lehet.

1. fejezet

Hercegnő - 1. fejezet

- Szexmániás vagyok, mondtam már?

- Ma este még nem. Ez ennyire fontos neked? Én is az vagyok, mégsem ismételgetem. Inkább mesélj, mi történt az elmúlt fél évben?

- Ó, ha én azt elmondanám... - sóhajtottam mélyet.

- Én ráérek, nem sietek sehová. Ennyi idő után főleg nem - dőlt hátra Giselle, és keresztbe fonta a karját.

- Ruhák és szoknyák helyett nadrágban jár! - vágtam a közepébe. Próbáltam összeszedni a gondolataimat, de két korsó sörön túl egy ilyen kihívás nehezen ment. Azt hittem, az italtól jobban megoldódik a nyelvem, de úgy tűnt, tévedtem. Vagy még nem melegedtem be.

- Nos, hát ezek tényleg fontos dolgok! Szoknya helyett nadrág. Hm! Ejha! - hallottam a türelmetlen választ.

- Gúnyolódj csak, gúnyolódj! - néztem rá csillogó szemekkel, de egyáltalán nem tudtam rá haragudni. Az eltelt idő mintha csak szebbé tette volna. - Hiányoztál! Nem tudom elmondani, hányszor! Ó, de hányszor!

2. fejezet

Hercegnő - 2. fejezet

A következő héten, csütörtökön már hiába libbent el mellettem többször is Démonka, felé sem néztem. Bár az illata nagyon csábító volt, de az agyam már átállt, nem reagáltam rá. Nagyon büszke voltam magamra. Alig vártam, hogy este újra Giselle mellett lehessek a klubban.

Nem szóltam, hogy ismét swingerezni megyek, meglepetésnek szántam. Az lutri volt, hogy a szőkeség ott lesz-e vagy sem. Inkább szembe akartam nézni a korábbi élményekkel, valamint önmagammal. Be akartam bizonyítani, hogy egyedül is megállok a lábamon, társ és kínzó emlékek nélkül.

A házba belépve mégis megrohantak a régmúlt képei: Démonka fehérneműben, a medencés féltékenykedés, a Vörös szoba vagy az olajos masszírozás. Mélyet sóhajtottam: „Mindez a múlt, gyerünk előre az új élményekért!”

3. fejezet

Hercegnő - 3. fejezet

Hullafáradtan keltem fel, és még akkor is némileg zombi voltam, amikor a kapuhoz értem. Misty egy nyúzott melegítőben várt az utcán, nem vitte túlzásba a külsőségeket. Halványan elmosolyodtam, mert hasonlóan leharcolt cuccba öltöztem a pakoláshoz. A tavaszi hajnalok még hűvösek voltak, ezért ahogy észrevett, lelkesen integetett, majd sietősen bement a házba. Miután lezártam a kocsit, siettem utána. Egy asztal mellett forró kávét szorongatott két kézzel, és fázósan húzta össze magát.

- Baromi hideg van kint! - remegve kortyolt egyet.

- Ha tudom, hogy kint vársz, szóltam volna előre telefonon - dörzsöltem meg a hátát. Körbenéztem, és mindenfelé dobozok, zsákok hevertek. Megfordult a fejemben a kérdés, hogy hová férnek majd el ezek a cuccok?

- Kávét? - kérdezte felpillantva.

- Igen, köszönöm. Két cukorral - bólintottam, mert nem voltam még magamnál a kevés alvás miatt. Reggel ugyan ittam egyet, de az arra volt elég, hogy kocsiba üljek.

4. fejezet

Hercegnő - 4. fejezet

Egy órával később leparkoltam a kocsit.

- Vidámpark? - nézett rám hitetlenkedve. - Ilyenkor?

- Miért ne? Még nincsenek sokan, hétvége van, előttünk a nap! Ráadásul csodás az idő - nyitottam az ajtót.

- Én nem igazán erre gondoltam - forgatta a szemét, miközben kikászálódott.

- Mégis mire? - húztam fel a szemöldököm, mintha nem tudnám, mit szeretett volna. Egész úton a combomat fogta és simogatta.

- Például egy napsütötte tisztásra, némi hancúrra...

- Játszani itt is lehet - intettem a kapu felé.

- Szerintem ehhez még hideg van - csukta be az ajtót maga mögött, és nyakig felhúzta a cipzárt.

- Melegítőben? - utaltam a ruházatára.

- A sálat és a sapkát otthon hagytam - morgolódott, aztán megadóan sóhajtott: - Na jó! Menjünk!

- Ha nem is megy minden játék, azért a legtöbbre csak felülhetünk. És vannak zártak is! Gyere már! - nyújtottam felé a kezem.

- Nem épp erre gondoltam kellemes időtöltés alatt - ismételte, miközben elhúzta a száját.

- Hidd el, jó lesz! Mit mondtál a büfében? Bízol bennem, ugye?

5. fejezet

Hercegnő - 5. fejezet

Ahogy becsuktam az ajtót mögöttünk, vidáman felkiáltott:

- Nagyon szuper nap volt ez a mai! Köszönöm! - majd adott egy puszit az arcomra.

- Én is jól éreztem magam! - mosolyogtam rá, aztán körbenéztem. - Viszont sok dolgunk van még.

- Jaj, ne vedd el a kedvem! - nyüszögött sóhajtozva. Kissé begörbítette a hátát, mintha terhet cipelne, a kezeit maga mellett lógatta.

- Pedig más nem csinálja meg - mutattam a dobozok felé.

- Majd holnap, jó? - nézett rám esdeklőn.

- Ne nézz így! Nem tőlem függ, mennyire kényelmetlenül töltöd itt az időt.

- Inkább lefürdök, és beesek az ágyba. Hulla fáradt vagyok - legyintett, majd a szobája felé indult. - Csak tudnám, hová tettem a pizsamám.

Hallottam, ahogyan a zsákokat, és a dobozokat tologatja.

- Te pizsamában alszol? - mosolyogtam, ahogy utána indultam.

- Abban a legkényelmesebb, miért? - jött a válasz valahonnan mélyről.

- Azt hittem, hálóingben vagy semmiben szoktál lenni - álltam meg az ajtaja előtt. Épp az egyik zsákból nézett fel.

- Azt csak a pasik hiszik. A legtöbb nő pizsamában van esténként, abban kényelmes. A hálóing és a meztelenség inkább miattatok, férfiak kedvéért van. Áh, megvan! - húzott elő egy rózsaszín csíkos anyagot, amit a hóna alá gyűrt. - Már csak a tisztálkodó cuccom kell, és itt sem vagyok!

Egy kisebb táskát kapott elő a kupacból, majd határozott léptekkel a fürdőbe indult. Amíg bezárkózott, úgy rendeztem a dobozokat és zsákokat, hogy az ágya körül legyen egy kisebb folyosó. Leültem az ágyra, és végignéztem a halmokon. „Jó sok cuccot hozott, ebben a szobában biztosan nem férnek el. De csak egy hónapig marad, talán elég lesz a felét kipakolni.”

Hirtelen átfutott az agyamon a hajnali pakolás, a reggeli, a vidámpark. „Mennyi minden történt ma! Ha csak belegondolok, hogy egy hónapig itt lesz...” Több gondolat zúdult rám hirtelen. „Mit fogunk csinálni? Hogyan élünk majd egymás mellett? Ráadásul amilyen érzelmi tornádó, mit hoz majd ki belőlem? Hogy élem túl? Mi lesz velünk egy hónap után? A munkahelyről nem is beszélve.”

Váratlanul ért mindaz, amiről korábban csak álmodtam. Rám szakadt a variációk és kétségek válogatás nélküli tömege. A gondolatok örvénye lehúzott, de az alján elrúgtam magam: „Minek gondolkodom ilyen felesleges dolgokon? Úgysem láthatok a jövőbe, sodorjanak csak az események! Lesz, ami lesz! Ide nekem Démonkát!”

Miután feleszméltem, és visszarántottam magam a valóságba, megcsapta a fülem a zuhany zaja. „Bármikor végezhet, én meg úgy ülök itt, mint akit letaglóztak. Térj már észhez és légy férfi!” - pofoztam fel magam.

Ágyneműt vettem elő, és megágyaztam neki. Úgy gondoltam, talán értékeli majd e nemes szándékomat. Épp végeztem, amikor megjelent az ajtóban talpig cuki pizsamában. Egy kis maci is rá volt varrva a felsőjére.

- Ó, de rendes vagy! - mosolygott kedvesen.

6. fejezet

Hercegnő - 6. fejezet

Amikor felkeltem, kábán néztem körbe a szobában. Világos volt, sokáig aludtam. Végignéztem az egymásra halmozott dobozokon, mire eszembe jutott, hogy már nem egyedül vagyok a lakásban. Mocorgást hallottam a szomszéd szobából. Úgy gondoltam, ideje átnéznem hozzá.

- Jó reggelt álomszuszék! - mosolyogtam az ajtóban megállva. A hátán fekve hatalmasat ásított, majd az arcából elhúzta a kócos fürtjeit.

- Jó reggelt neked is! Mi ez a korán kelés? - dörzsölte meg a szemét.

- Korán? Már besüt a nap! - kuncogtam rajta, miközben körbemutattam a szobában.

- De én még feküdni akarok! - nyüszítette, azután az oldalára fordult. Szemhéja alól laposakat pislogott felém.

- Felőlem addig fekszel, ameddig akarsz, vasárnap van - vontam meg a vállam, majd átmentem a nappaliba, és bekapcsoltam a tévét. Reggeli műsornak egy természeti csatornát választottam. A szép tájak kellően megalapozták a reggeli hangulatom. Akciófilm vagy hírek csak felpörgettek volna, inkább nyugodt sziesztázásra gondoltam. Ha majd éhes leszek, átkapcsolok egy főzőcsatornára.

- Ahhoz képest, hogy legénylakás, viszonylag rend van - ásított az ajtóban Démonka. Arrébb ültem a kanapén, és megütögettem az ágyat, hogy jöjjön mellém.

- Régen én is rendetlen voltam, mint a többi férfi, aztán hamar rájöttem: a rendet egyszerűbb kezelni - mosolyogtam.

- Aha, értem - nyújtózkodott, és a vállamnak támasztotta a fejét. - Nincs kávéd?

- Megnézem, van-e még. Itthon ritkán iszom, mert bent van gép. Hétvégére meg minek? Szóval ha mégsem lenne, muszáj leszel aludni.

- Ugye viccelsz? Hogyhogy nincs? - nézett rám kikerekedett szemekkel.

- Nyugi! Mindjárt megnézem, ne légy türelmetlen! - simítottam el a haját. Elfintorodott, nem tetszett neki, hogy kávé nélkül indul a napja.

- Ha nincs, akkor inkább még szundizom - mormolta, majd visszahajtotta a vállamra a fejét. A tévében épp egy tengerpartot mutattak. Felsóhajtottam, mert olyan érzésem volt, mintha ott ülnénk egy kis kunyhó teraszán, figyelve a hullámok játékát. Talán átélhetjük egyszer.

Mire a film befejeződött, tíz óra is elmúlt. Misty elégedetten, mosolyogva ült fel a karjaimból:

- Most már jöhet az a kávé!

7. fejezet

Hercegnő - 7. fejezet

Óracsörgésre ébredtem, ahogyan szoktam. Tagjaim elgémberedve mozdultak, majd pár perc múlva álmosan ültem fel az ágyban, végtelen fáradtsággal pislogtam ki a szemhéjam alól. Hosszan bámultam magam elé, néztem a fehérre festett falat. Úgy éreztem, még heteket tudnék pihenni. „Ez a nő teljesen kimerít. A végén még koporsóban végzem, ha így folytatja. Vagy zombi leszek” - álltak össze a szavak a fejemben.

Fáradt sóhaj szakadt fel belőlem, tudtam, hogy nem kómázhatok sokáig az ágy szélén, mert akkor szalmazsák módjára visszadőlök, és garantáltan elkések. A tüdő aljáról felszabaduló, hosszú lélegzetvétel, és némi lelkierő gyűjtése után felálltam, pár lépést tettem előre. Kezdtem megismerni a szobám és a tárgyak körvonalait, amikor valami furcsát éreztem az ágyékomnál. Az esti erőszak árulkodó szent védőeszköze fityegett a makkom végén, és épp lecsúszni készült. „Mikor került fel rám az óvszer?” - töprengtem magamban, mintha a világegyetem vagy az öröklét megfejtésén gondolkodnék, aztán egy mozdulattal lehúztam, elkötöttem, zsebkendőbe csomagoltam, és kidobtam a szemétbe.

Lakótársam szobája felé tántorogtam, mert egy mozzanat sem hallatszódott abból az irányból. Bekopogtam az ajtaján:

- Misty! Ébresztő! - Persze válasz nem érkezett. - Misty!

Mintha mocorgást hallottam volna odabentről, aztán egy elvékonyított hang nyüszített:

- Hagyj még egy kicsit...

- Elkésünk!

- Nem fogok! - vonyította.

- Akkor enyém a fürdő fél órán át! Nem fogom kirúgatni magam miattad!

- Jó, fél óra! - hallottam, majd csend lett.

8. fejezet

Hercegnő - 8. fejezet

Másnap reggel az órára ébredtem. Amikor átbotorkáltam a nappaliba, szobatársnőm még mindig ugyanúgy feküdt, ahogy otthagytam. Olyan édesen aludt, hogy a szívem azonnal meglágyult, és elgondolkodtam felette, miközben a vonásait bámultam. „Mi lenne, ha mégis megpróbálnám meghódítani? Ki a franc tudja, mi lesz egy hónap múlva? Melós felszedni valakit, vele meg kiélhetem magam, és itt fekszik a kanapémon. Lehet, hogy mégis meg kellene próbálnom a lehetetlent, és bármi módon meg kell hódítanom. Mit veszíthetnék? Ha nem megy, akkor is megdugtam párszor, siker esetén viszont akár egy életen át kefélhetem. Is. Ráadásul alig ismerem, itt az ideje, hogy kiderüljön, ki ő az álarc mögött. Van rá egy hónapom. Lehet, hogy mégsem veszett fejsze nyele ez a kapcsolat, hiszen még ő sem tudja, mit akar, azt mondta. Kell neki némi ráhatás, hátha megváltozik az ideálról alkotott képe, és engem választ. Csak kemény nevelésre van szüksége. De most ideje felkelteni, mert elkésünk!”

Lehajoltam hozzá, és puszit adtam a homlokára.

- Ébresztő hétalvó! - súgtam.

- Kelek már, kelek, csak még egy kicsit hagyj... - nyöszörögte.

- Rendben, megyek tusolni, készülni. De ne aludj túl sokáig!

- Jó, oké - nyikorgott a hangja, miközben a szemét továbbra is csukva tartotta.

Félórányi tisztálkodás után öltözni indultam, amikor benéztem a nappaliba. Még mindig szendergett a Hercegnő. Mellé léptem, és megráztam a vállát.

- Misty! Ébresztő! Elkésel!

Olyan hirtelen kinyitotta ki a szemét, és ült fel a kanapén, hogy hátraugrottam a meglepetéstől. A következő pillanatban a nyakához kapva feljajdult.

- Jaj, de fáj! Miért hagytál itt? Teljesen elgémberedtem!

- Olyan jól aludtál, hogy nem volt szívem zargatni.

- De most egész nap... Au! - kiáltott, miközben próbálta a fejét mozgatni, de időnként felszisszent. - Két tárgyalásom is lesz!

- Megmasszírozhatom, de akkor én kések el. Tegnap benevezhettem volna a Forma-1-be, úgy siettem, ma már nem szeretnék versenyt futni az idővel, sajnálom.

- Te még sosem késtél? - nézett fel rám szemrehányón. - Vagy beviszlek én!

Bejelentkezés

Lépj be, hogy elolvasd a történet fejezeteit! Ha még nincs fiókod, regisztrálj!

Legújabb fejezetek

  • Hercegnő - 12. fejezet

    Zúgó fejjel ébredtem. Mintha súlyzókat pakoltak volna a fejemre, olyan nehezen emeltem fel. Betakarva feküdtem a kanapén, teljesen meztelenül. „Mikor vetkőztem le? Mi történt?” - néztem körbe...

    Bővebben ...

  • Hercegnő - 11. fejezet

    Csütörtök reggel időben keltem, és úgy döntöttem, hogy elsőként hódítom meg a fürdőszobát. Tusolás után nyugodtan megborotválkoztam, és egy szál törölközőben indultam ébreszteni. Misty még javában...

    Bővebben ...

Támogatási információk

Minden fejezet nyers, korrektúrától és szerkesztéstől mentes! A könyv javításakor a korábban megírt részek módosulhatnak, érdemes figyelni a fejezeteken belül a szerkesztési dátumot!

A könyv elkészülését háromféle összeggel támogathatod: fejezetenként 300 Ft-tal, vagy egyben 6500 Ft-tal, illetve kiemelt támogatóként 10000 Ft-tal. Amennyiben a fejezetenkénti támogatást választod, és legalább a könyv fejezeteinek feléért fizettél, a könyvet megjelenés után dedikált ebookban küldöm el a regisztrált emailcímre és névre! Amennyiben a nagyobb támogatások egyikét választod, vagy az összes fejezetet támogattad, akkor az ebook mellé nyomtatott változatban is elküldöm a könyvet személyre szólóan aláírva. Ilyenkor emailen történik az egyeztetés!

A támogatás és a fejezetek teljes elolvasása regisztrációhoz kötött! A regisztrálást bármikor megteheted a Bejelentkezés ablak, Fiók létrehozása menüpontjára kattintva. A fizetés PayPal rendszeren keresztül, vagy előre utalással történik, a számlát postán küldöm el! Az első regisztrációt követően az általad megadott felhasználónévvel és jelszóval tudsz belépni a támogatott fejezetek elolvasásához.

Ha bármikor elakadnál, ide kattintva segítséget kérhetsz emailben!

Természetesen a könyv a szerző (Mike Menders) tulajdonát képezi, részletek vagy a könyv egészének a terjesztéséhez szerzői engedély szükséges!

Kellemes kikapcsolódást kívánok!

Mike Menders

Mike Menders
írói oldala

Itt is megtalálsz: